Jogos kérdések: engedély és kompromisszum

Megeshet, hogy építkezés közben elfogy a pénz. Nyilvánvalóan többféle
megoldás között lehet válogatni, de arra érdemes figyelni, hogy mi van
az építési engedélyben, mert a később felmerülő jogi problémákat
háríthatják el a figyelmesek. Az is gondot jelenthet, ha megvan a pénz
a felújításra, de a társasház lakói nem értenek egyet elköltésének
ügyében. Ingatlanjogi rovatunkban olvasóink kérdéseire Németh Zoltán
László jogász, a Magyar Ingatlan Tanács főtitkára válaszol.

Érvényes építési engedély alapján kezdtük meg kétszintes családi házunk építését, de csak az alsó szintet és a pincét építettük meg. A tető úgy került az épületre, ahogy a tervben szerepel, de nem alakítottuk ki benne a helyiségeket, és a tetősíkablakokat sem építettük még be, sőt, még meg sem vettük ezeket. A beépítési szándékunkról ugyanakkor nem mondtunk le, pusztán az anyagiak szóltak közbe, így most nem tudjuk befejezni az építkezést – bár ezt egy külső szemlélő aligha veszi észre, hiszen az épület „tető alatt van”. Érdekelne, mi történik akkor, ha az építkezést az engedély lejártáig sem tudjuk befejezni, mert nem gyűlik össze a szükséges pénz. Újból kell majd építése engedélyt kérnünk?

Dallos Márton

Újabb építési engedélyre csak akkor lenne szükségük, ha a későbbi munkálatok a ház küllemét, külső megjelenését, homlokzatát, tartófalait érintenék. Mivel ön ilyeneket nem említ, feltételezem, hogy nincsenek is tervben ilyen jellegű munkálatok. Ha tehát eredetileg rendelkezett építési engedéllyel, és Önök a most felépült házra meg is kapták, vagy meg fogják kapni a használatbavételi engedélyt, nem kell újabb építési engedélyt kérniük a tetősíkablakok behelyezéséhez, a padlástérben lévő helyiségek kialakításához. A későbbiekben végzendő átalakítások során természetesen be kell tartaniuk a biztonsági, tűzvédelmi, és egyéb előírásokat. Tudnia kell azt is, hogy kizárólag az engedélyben szereplő ablakokat helyezheti szabályszerűen az épületre, önkényesen nem válthatja ki azokat a tetősíkból kiemelkedő nyílászárókkal, mert azzal megváltozna az épület külső megjelenése.

Egy hatemeletes, gangos társasházban lakom, az egykori házmesteri lakásban. Az ingatlan a belső udvarból nyílik, és a földszinten van, így én a többi lakóval ellentétben sem a liftet, sem a lépcsőházat, sem pedig a gangot nem használom. A házban lakók a legutóbbi közgyűlésen megszavazták a lépcsőház felújítását, a kulcsos lift hívószerkezetének átalakítását, valamint a gangok újraburkolását. Én elleneztem a munkálatokat, mivel saját lakásom előtt is én rakattam újra a követ, és az udvarra nyíló ajtót is én javíttattam meg saját költségemen. Ez alapján elvárnám a többi lakótól, hogy nekem se kelljen anyagilag hozzájárulnom azokhoz a munkálatokhoz, amelyek csak nekik hasznosak. A felújítást ennek ellenére közös pénzből végzik. Jogos ez?

Major Mónika

Teljesen természetes, hogy Ön nem ugyanazon ügyekben érdekelt, mint az emeleten lakó tulajdonostársak, de mivel a gang, a lift és a lépcsőház a ház közös tulajdonát képezi, ezek állagmegóvásához Önnek is hozzá kell járulnia. Ez persze a többi tulajdonostársra is vonatkozik: ha Ön közgyűlés elé vitte volna az udvari burkolat és az ajtó kérdését, és az azokkal kapcsolatos munkálatok állagmegóvónak minősültek volna, akkor azok felújítási költségei is közösen terhelték volna a lakókat. Javaslom, hogy a következő közgyűlés elé – a közös képviselőn keresztül – terjessze be pénzügyi igényét az Ön által végeztetett és finanszírozott munkálatokra. Úgy vélem egyébként, hogy az ügyben az a kompromisszum lenne reálisan köthető, hogy kölcsönösen lemondanak az egymás felé fennálló pénzügyi igényeikről.