Haladékot kaptak a devizahitelek

Címkék: devizahitel_rendelet, MNB, törlesztőrészlet, válság

Nem szabad olyan szabályozást elfogadni, amely teljesen megöli a lakossági hitelezést - mondta Oszkó Péter pénzügyminiszter egy televízióműsorban. Szabályozásra viszont szerinte is szükség van, de a munka csak jövőre kezdődhet el.

"Olyan, mintha egy betegség utolsó fázisában beszélnénk egy olyan gyógyszerről, amely a betegség megelőzésére jó" - ezt mondta Oszkó Péter a Magyar Nemzeti Bank devizahitelezést korlátozó javaslatáról.  A pénzügyminiszter az m1 "A szólás szabadsága" című műsorában kifejtette: a korlátozás felvetése jogos, még ha az időzítés nem a legideálisabb is.

A minisztérium szerint túlzás

A miniszter elmondta: azt kellene elkerülni, hogy ne kapjon még egyszer ilyen súlyos "pénzügyi fertőzést" az ország. Az utóbbi években ugyanis a lakosság a végletekig eladósodott, ráadásul devizában. Az árfolyamkockázat miatt ez még veszélyesebb, mivel a hitelek törlesztőrészletei hirtelen megnőhetnek. Oszkó Péter szerint az MNB mostani javaslatcsomagjának van olyan része, ami logikus, akár időszerű is lehet, és annak jövőbeni garanciáját biztosítja, hogy ne legyen ismét túlzott az eladósodás mértéke - mondta.

Hozzátette, hogy a hitelfedezeti arány kérdésében nincs vita, mert a javasolt mértékeket jelenleg is teljesítik a bankok, különösen a forinthitelek esetében, ráadásul valószínűleg ez a helyzet a jövőben is így marad. A jövedelemarányos törlesztési korlátot viszont vitatják a minisztériumban, a jegybank ugyanis igen szigorú hiteltörlesztési korlátra tett javaslatot, ami sok feszültséget okozhat.

Emlékeztetőül: az MNB javaslatának részletei szerint havi nettó 250 ezer forint jövedelemig a háztartási hiteleknél a törlesztés/jövedelem arány maximuma forinthitelnél 30, eurónál 23, egyéb devizánál 15 százalék lenne. Havi nettó 500 ezer forint jövedelemig ezek az arányok 40, 31, illetve 20 százalék. Az ennél magasabb, nettó 500 ezer forint feletti jövedelműek esetén a törlesztés forintkölcsönöknél 50 százalék, euró alapúaknál 38 százalék, egyéb devizákban felvett hiteleknél pedig a jövedelem 25 százaléka lehetne. A háztartási jelzáloghitelek esetén a maximális hitel/fedezet arány forintkölcsönöknél 70, eurónál 54, míg egyéb devizában felvett hitelek esetén 35 százalék lenne.

Csak jövőre lehet kész javaslat

A miniszter úgy vélekedett: lehet, hogy ezeket a korlátokat most teljesíti a piac, de nem tudni, hogy két-három év múlva milyen logikus hiteltörlesztési korlát képzelhető el. Akkorra kell ugyanis kialakítani a szabályozást, amikor már lesz miből tartalékolnia a lakosságnak, és azt szeretnénk elérni, hogy tartalékoljon is - mutatott rá.

A javaslatról az egyeztetés most folyik, s a kormány dolga, hogy megalkossa a szabályozást - mondta Oszkó Péter. Ám kérdés szerinte, hogy ez milyen időzítéssel, milyen hatályba lépéssel történjen, és a javaslatcsomag egyes elemeit milyen szigorral vegyék át, mely elemeit tegyék hangsúlyossá. A hatályba lépés a jövő évnél korábban semmiképpen nem elképzelhető - hangsúlyozta a pénzügyminiszter -, mert most nincs olyan mértékű hitelezés, ami kockázatokat okozna. Úgy vélekedett, a hitelfedezeti korlátot, ami logikusnak tűnik, akár azonnal hatályba léptethetnék.

MTI/Szuperingatlan.hu