Leszoktunk a lakáshitelről

Címkék: bank, lakáshitel, visszaesés, válság, zuhanás

Jelentősen csökkent az újonnan felvett lakáscélú hitelek állománya az idén az első 9 hónapban az országban, a lakáshitelek piaca 58 százalékkal esett vissza. Míg tavaly január elejétől szeptember végéig 643 milliárd forint új lakáshitelt közvetítettek ki a bankok, addig idén szeptember végéig az újonnan folyósított lakáshitelek összege 268 milliárd forintot tett ki - mondta Sztanó Imre, az Erste Bank Hungary Nyrt. lakossági üzletágért felelős vezérigazgató-helyettese az MTI-nek.

Szembeötlő, hogy a lakáscélú hitelek deviza-összetétele jelentősen módosult az idén - tette hozzá Sztanó Imre. Míg tavaly mindössze 12 százalékot tettek ki a forintban felvett lakáskölcsönök, addig idén a lakáscélú forinthitelek aránya 36 százalékra emelkedett. Az euró alapú kölcsönök aránya 46 százalékot, a svájci frank alapúaké pedig 17 százalékot mutat az idén, miközben tavaly a lakáscélú kölcsönök döntő hányadát svájci frankban nyújtották a kereskedelmi bankok.

Több pénzt raktunk be

Sztanó Imre ismertette: a lakossági betétek a tavalyi első 9 havi 6.500 milliárd forintról idén az első 9 hónapban 7.400 milliárd forintra emelkedtek, a növekedés év/év alapon 13 százalékos volt. A betéteknél stabilan mintegy 82-83 százalékot adtak az idei első kilenc hónapban a forintban elhelyezett betétek, ez az arány tavaly is nagyjából hasonló volt.

A teljes lakossági hitelállomány bankpiaci szinten 13 százalékos növekedést jelzett: tavaly szeptember végén 6.879 milliárd forintot tettek ki a lakossági hitelek, míg az idén január elejétől szeptember végéig 7.817 milliárd forintra rúgtak. A több mint 900 milliárd forintos állománynövekedés jelentős részben a forint év eleji jelentős árfolyameséséből adódik - mutatott rá Sztanó Imre.

Elmondta: az Ersténél tavaly a harmadik negyedév végén nagyjából 800 milliárd forintra rúgott a lakossági hitelállomány, míg idén szeptember végéig a lakossági kölcsönök mintegy 1.000 milliárd forintot tettek ki a banknál. Ez 25 százalékos emelkedés, ami azt jelenti, hogy az Erste teljesítménye majdnem kétszerese a magyar piac bővülésének.

A vezérigazgató-helyettes szerint három tényezőre vezethető vissza a forintkölcsönök előretörése a lakossági hitelezésben. Egyrészt idén július 1-jével változott a lakáskölcsönök támogatási rendszere, amely előrehozott keresletet generált, másrészt a csökkenő jegybanki alapkamat teret engedett annak, hogy a forinthitelek kamatai is mérséklődjenek. Végül pedig szintén lökést adott a forinthiteleknek, hogy a folyósításban több bank is beszüntette a svájci frank alapú kölcsönök nyújtását, és így a csökkenő devizahitelezésben az euró alapú hitelek lettek az uralkodóak. A lakossági hitelezés kockázatai kétségtelenül megnőttek az utóbbi időben - mondta a vezérigazgató-helyettes.

Adósmentés zajlik

Aláhúzta: a bankoknak külön figyelmet kell fordítaniuk a hitelportfóliójuk minőségének változására, arra, hogy az egyes kölcsönfelvevő csoportok hogyan viselkednek az esetleg megemelkedő törlesztő részletek hatására, illetve, hogy a bajba jutott kölcsönfelvevőknek milyen új megoldásokat nyújthatnak. Sztanó Imre kiemelte: egy kereskedelmi banknak - és így az Erstének - sem érdeke, hogy a törlesztő részleteket ne fizessék a bajba jutott ügyfelek, ezért olyan megoldásokat vezettek be, amelyek egyebek között a futamidő meghosszabbításával, csökkentett összegű fix törlesztő részletek bevezetésével, illetve a türelmi idő megnyújtásával segíthetnek a gondokkal küzdő ügyfeleknek.

MTI/Szuperingatlan.hu